Nőttek a nyugdíjak, újévi változások a nyugdíjbiztosítási rendszerben

Január elsejétől 4,1 százalékkal magasabbak az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjak, valamint bizonyos korosztályok úgynevezett korrekciós emelést is kapnak emellé.

Új szabályok szerint állapítják meg az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, változott a nyugdíjindexálás rendszere is. December 31-ig kérhetik még a korengedményes nyugdíjazást azok, akik betöltötték 57. életévüket és legalább 37 év szolgálati idejük van. Újdonság a nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjprémium, amelyet legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedés esetén fizetnek majd az erre jogosultaknak, előre meghatározott mérték szerint - hangzott el kedden az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság sajtótájékoztatóján, ahol a már ismert változásokat foglalták össze.

A január elseje előtt megállapított öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjak valamint az árvaellátás összege 4, 1 százalékkal nőtt január elsejétől, az idei évre becsült infláció mértékének megfelelően. Novemberben kiegészíthetik az emelést, ha az infláció mértéke a jelzettnél legalább 1 százalékkal nagyobb lesz. A 4, 1 százalékos emelés körülbelül 2, 7 millió jogosultat érint, 110 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára, és átlagosan havi 3452 forint plusz pénzt egy ellátottnak.

Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program, de ez csak bizonyos embereket érint, összesen valamivel több mint 800 ezer főt. Az ő pénzük akár 8 százalékkal is nőhet az újévben, mivel az emelés mellé kapják meg a korrekciót. Az 1988 és 1990 között nyugdíjazottak még 2 százalékos emelést kapnak: ez 267 ezer embert érint, és átlagosan 1597 forintra számíthatnak. Az 1992 és 1995 nyugdíjba vonultak, 410 ezer ember, 4 százalékos korrekciót kapnak, és ez átlagban 3066 forint pluszt jelent nekik. Az 1997 és 1998 között nyugdíjazottak járandóságát ugyancsak 4 százalékkal korrigálják 2010-től: ebben a körben 142 ezer ember kap átlagosan 3123 forintot.

Korábban egy évvel, 2010. december 31-ig meghosszabbították a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezzel idén azok élhetnek, akik év végéig betöltik 57. életévüket, legalább 37 év szolgálati időt szereznek, megállapodnak a munkaadójukkal a nyugdíjazásról, és ezt bejelentik a regionális munkaügyi központnak valamint a nyugdíjbiztosítónak. A korengedményes nyugdíj jövőre jelenlegi formájában megszűnik.

Változtak az előrehozott nyugdíj korhatárai is: erre a járandóságra az 1952-ben vagy 1953 született, 59. életévüket betöltött nők és az 1950-ben született, 60. évüket betöltött férfiak jogosultak, ha megvan 40 év szolgálati idejük. 37 év szolgálati idő esetén csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat folyósíthatnak, ha kérik.

Január elsejétől hatályosak azok az új törvényi rendelkezések, amelyek alapján az öregségi nyugdíjra való jogosultságot számolják, de a gyakorlatban ez csak 2014-től jelent majd változást. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelését még tavaly tavasszal szavazta meg az Országgyűlés. Eszerint 2014 második felétől legkorábban 62, 5 éves korukban mehetnek majd nyugdíjba azok, akik 1952 első félévében születtek. A végső cél a korhatár 65 évre emelése: 2022-től már 65 évesen vonulhatnak nyugállományba azok, akik 1956. december 31-e után születtek.

A nyugdíjindexálásban változás, hogy eltörölték egyelőre a svájci indexálást - ennek lényege az volt, hogy a nyugdíjak értékének kiszámításánál 50-50 százalékban vették figyelembe az árak valamint a bérek változását. 2010-től 3 és 4 százalék között gazdasági növekedés esetén az indexálás 80 százalékban lesz ár- és 20 százalékban bérkövető. 4 és 5 százalék között növekedésnél 60-40 százalékra változik az arány, 5 százalék felett pedig visszatérne a 50-50 százalékos megosztás.

Egyheti nyugdíjprémiumot kaphatnak majd a jogosultak, ha a gazdasági növekedés eléri a 3, 5 százalékot, de nem lesz több 4, 5-nél. Ha nagyobb mértékben bővül a GDP, a prémium összege is ennek arányában változik. A gazdasági mostani állapota alapján azonban erre a pluszpénzre még nem számíthatnak egy ideig a jogosultak.

Tavaly december közepéig csaknem száz százalékkal több méltányossági nyugdíjemelési kérelem érkezett be az előző évhez képest a nyugdíjbiztosítóhoz, több mint 165 ezer. Ebből csaknem 54 ezret teljesítettek, átlagosan 3 ezer forint pluszpénzt kaptak a kérelmezők. Idén is valószínűleg megnő majd a méltányossági kérelmek száma - mondta Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója.

Megduplázódott tavaly az egyszeri segélyre vonatkozó kérelmek száma is 2008-hoz képest: több mint 86 600 érkezett be december 15-ig, ebből csaknem 35 ezret teljesítettek, és átlagosan 15 500 forint egyszeri segélyt fizettek ki fejenként. 2010-ben 700 millió forint van méltányossági emelésre és 500 millió forint áll rendelkezésre egyszeri segélyezéshez.

Iván László, a Fidesz Nyugdíjas Tagozatának elnöke kedden délután úgy reagált: egyértelmű, hogy 2010 sokkal rosszabb lesz az időseknek. Az inflációkövető nyugdíj mellett eltűnik a 13. havi nyugdíj, nőnek a rezsiköltségek, minden drágul, a szocialisták elveszik a fűtéstámogatást, sőt, az MSZP a jövő generációk nyugdíjának ellopását készíti elő a magánnyugdíjrendszer tervezett privatizációjával. Évek óta csökken a nyugdíjak reálértéke, a Gyurcsány-Bajnai korszak egyik legnagyobb vesztesei az idős emberek - zárul a közlemény.